2014. június 23., hétfő

3. rész - 3... 2... 1... Szökés!

// Chloe POV //
Jungkook mostanában olyan fura. Miért csókolt meg? Tetszek neki? Most, hogy belegondolok, ő is tetszik nekem... végül is a bias-om. Most Rap Mon-nal járok, de Kookie-t is szeretem... hogy van ez?! Igaz eddig is tetszett... lehet hogy Nam Joon-nal próbáltam helyettesíteni? ...  TÉNYLEG!!!! NE! Én hülye meg majdnem lefeküdtem vele! Aissh! Hogy lehetek ekkora idióta?! Hogy fogok ezután Rap Mon szemébe nézni?

- Szia! - toppantott be a szobámba a leader
- Szia - mondtam kissé unottan és szomorkásan
- Valami baj van? - ült le mellém az ágyra
- Gondolkodtam... nekünk ez így nem fog menni.
- Mi rosszat tettem? - kérdezte értetlenül
- Semmit... csak rájöttem, hogy mást szeretek.
- A-akkor most szakítasz velem? - hallottam ijedt hangját
- Sajnálom - mondtam miközben kezeimet könnyes szemeim elé tettem.
Kifutottam a konyhába, ahol megláttam Jin-t, majd zokogva nyakába borultam.
- Mi a baj? - kérdezte
- Szakítottam Nam Joon-nal! - feleltem keservesen
- Miért?
- Mert rájöttem, hogy Jungkook-ot szeretem. - mondtam sírós hangon, mire Jin mélyen a szemembe nézett.
- Kit szeretsz? - kérdezte kíváncsian
- Nem mondhatom el... - sütöttem le szemeim
- Na, de mégis. Kit szeretsz?
- Jungkook-ot. - pirultam el, majd a padlót bámultam
Jin államat megfogva magához húzott:
- Most engem szeress! - mondta vágytól égve, majd megcsókólt.
Felemelt és bevitt a szobámba, ahol elterültünk az ágyon.
- Vetkőzz le! - hallottam utasítását
Amíg nyelvével a szám belsejét kényeztette, nem tudtam levenni egy ruhadarabot sem, ezért ki kellett bontakoznom forró csókjaiból.

// Reggel //
- Seok Jin, ébren vagy? - kopogtattam meg vállát
- Mostmár igen. - fordult felém nevetve - Jó reggelt! - mondta majd megcsókolt, mire elhúzódtam:
- Ezt a tegnap esti dolgot nem kellett volna. - mondtam higgadtan - Azt hittem, csak barátok voltunk. Miért csináltuk?
A kérdésemre nem kaptam választ:
- Hallod miért? - kérdeztem mégegyszer
- Nem tudom... mert hülye voltam! Egyszerűen csak... - hangzott a válasz mibe belevágtam
- Jó... tudod mit felejtsük el! - ezzel kikeltem az ágyból.
Bementem a fürdőbe, felöltöztem, összeszedtem magam, majd kimentem a nappaliba, ahol Rap Mon-ba ütköztem:
- Mit csináltatok az este Seok Jin-nel? Mert nem aludt a szobájában.
- Öhm... semmit... - szegeztem tekintetem a földre
- Azt amit majdnem velem is? - kérdezte gúnyosan
Teljesen a falhoz nyomott, de most nem jó szándékkal, mint mikor először csókolóztunk.
- Én... én sajnálom-  - kapkodtam levegő után ijedtemben
- Te átkozott ribanc! Ahogy szakítasz velem, egyből lefekszel Jin-nel?! - ordibált a rapper - Közben meg Jungkook-ot szereted?! Döntsd már el, hogy mit akarsz!
- Mi van velem?! - rontott ki a konyából a reggeliző maknae
- Mi ez az ordítozás?! - kérdezte a hercegnő (Jin)
- Rólad és a csajodról van szó! - kiabált a leader
- Ő nem a csajom! - kiabált vissza Jin
- Ha nem, akkor mi volt ez a kis esti kaland? - kérdezte gúnyosan a rapper
- Itt meg mi történik? - kukucskált ki kómásan a szobájából Tae Hyung
- Nem tomm. - rántotta meg vállát a maknae
- Jinék mióta vannak együtt? - kukkantott ki Suga is a konyhából
- Nem vagyunk együtt! Oké?  - mondtam, majd bosszúsan Jin szemébe néztem
- Ahan... - engedett el a leader, mire megkönnyebbülten fellélegeztem.
Mindenki értetlenül nézett ránk, ami nagyon zavaró volt.
- Jin, beszélhetnénk? - törte meg a csendet Kookie.

// Jungkook POV //
Jin-nel félrevonultunk a szobámba.
- Mi volt ez az ordibálás? Mi történt Köztetek? Nem úgy volt, hogy Nam Joon-nal jár? - tettem fel zavart kérdéseimet, mire a hercegnő elszégyellte magát.
- Bűntudatom van... - hallottam halk válaszát - Miután tegnap este Chloe szakított Rap Mon-nal, sírva jött oda hozzám, hogy elmesélje, mi történt... Azt mondta mást szeret...
- Kit? - vágtam szavába, mire ő elmosolyodott:
- Tán' nem? Belezúgtál Chloe-ba?
Elpirultam, ami nálam azt jelentette, hogy tokától bokáig beleestem.
- Huhú! Mi lesz itt! - nevette el magát - Ami azt illeti kölcsönösek az érzelmeid... De ettől még bűntudatom van.
- Miért?
- Mert... mert tényleg lefeküdtünk... - sütötte le szemeit. - De igazán én akartam ezt, ő csak idejött hozzám, kisírni magát, én meg kihasználtam, hogy szomorú és...
Meglepődtem... nem is gondoltam, hogy a hercegnő ilyen is tud lenni.

// Jin POV //
Nem merek Nam Joon szemébe nézni, félek tőle, egyszerűen félek attól, hogy megver, vagy csak megüt. Inkább elkerülöm... túlságosan tartok tőle.
 - Jin! - hallottam Rap Mon hangját, amitől megijedtem
Kopognak...
- Nincs itt Seok Jin! - szóltam miközben a szívem a torkomban dobogott.
- Jin hallom, hogy bent vagy, most bemegyek, van egy kis elintézni valónk! - mondta gúnyosan a leader
Bejött a szobámba... a szívem őrülten kalapált, annyira féltem. Nam Joon Dühösnek tűnt... nagyon dühösnek.
- Hogy képzeled, hogy lenyúlod a csajomat?! - ordított, majd felemelte ökölbeszorított kezét.
- Egy szóval se mondtad, hogy a csajod! És különben is ő nem egy tárgy, hanem egy lány! Nem sajátíthatod ki! - toltam le kezét
- Megszökött a csaj! - rontott be a szobába Suga
- Mi van?! - kaptuk fel fejünket
- Tae Hyung és Hoseok fogták le Chloe-t, hogy ne fusson el, de szólt Jimin, mire felkapták a fejüket és elengedték a lányt, ekkor szökött ki a kezük közül.
- Micsoda?! - hallottam Jungkook ijedt hangját. - Miért nem vigyáztatok rá jobban?! Te meg mit ordítozol vele Nam Joon?!
- Na mi van? A maknae is szerelmes lett? - nevette el magát a leaderünk
- Ez nem vicces! Visszahozom! - jelentette ki a legfiatalabb
- Nem! Te maradj itthon, túl kicsi vagy! - jelentette ki Jimin - Hova ment?
- Kifutott az ajtón... asszem. - felelte V, mire Jimin már kint is volt.

2014. június 13., péntek

2. rész - Szerelmi háromszög

// Chloe POV //
- Most gyakorolnom kell... egyedül. - jelentettem ki, majd Kookie kezeit levettem combomról.
            Később Nam Joon idejött hozzám:
Közelebb hajolt, majd megölelt:
- Olyan szomorúnak tűnsz... miért?
- Csak honvágyam van...
- Felvidítsalak? - kérdezte csábító mosollyal, mire én bólogattam.
Megcsókolt. Olyan lassan és élvezetesen csókolt, hogy majd' elolvadtam karjaiban. Teljesen a falhoz nyomott.
Mikor elhúzódott volna, magamhoz rántottam és visszacsókoltam.
- Chloe Parker, te visszacsókoltál?
- Automatikus volt... - pirultam el.
- Igen? - kérdezte incselkedve, majd kacsintott egyet.
- Háátt... igen... - vörösödtem el.

// Másnap délután //
- Beszélhetnénk? - kérdeztem a rappertől
- Aham - válaszolt lazán, majd intett, hogy üljek le mellé.
- H-hogy is kezdjem... - sóhajtottam - ezt az egész... csók ügyet... feletsük el.
- De... de... miért? - kérdezte
- Mert alig ismerlek... csak tegnap jöttem ide és már is... - nem tudtam folytatni, mert Rap Mon letepert és hatalmas csókáradatot zúdított rám.
- Nem érted, hogy hagyjál?! - löktem le magamról.
- Mi történik itt?! Mi ez a nagy kiabálás?! - rontott ki a konyhából a maknae.
- Takarodjál kifele! Ez nem a te ügyed! - ordított a leader.
- Nem! Nyugodtan mondd csak el neki! - mondtam gúnyosan.
Ekkor Rap Mon becsapta az ajtaját, majd ordított egyet.
- Jól vagy? - jött Kookie.
- Háátt... öhm... azt hiszem... - mondtam nem túl meggyőzően.
- Biztos?
- Nem! - borultam nyakába.
- Mi történt köztetek? - simogatta meg a hátam, majd mélyen szemembe nézett.
- Á... nem lényeg... - szipogtam
- De akkor mi volt ez az előbb? - kérdezte gyanakodva.
- Mondtam már, hogy semmi sem... - de nem tudtam befejezni
- Miért kiabáltál??
- Mert megcsókolt, oké? Erre voltál olyan kíváncsi?! - mondtam kissé dühösen, mire Kookie csak hallgatással felelt.

// Este //
Fekszek az ágyamon... háttal az ajtónak... egy kéz ragadta meg vállamat.
- Chloe, beszélni AKAROK veled! Most! - szólított meg a leader. - Bocsánatot szeretnék kérni.
Nem reagáltam.
- Chloe? - nézett rám aggódva - Sajnálom... én... 
- Nem... te ne haragudj... - ugrottam nyakába, mire az ágyra estünk. - Megcsókolsz megint?
- Á-á, most te jössz. - mosolyodott el.
Megcsókoltam, majd ő vissza... ez így ment kb. 2-3 percig, majd benyitott a maknae:
- Chloe, vacsora! - mondta koreaiul, amit végre értettem - Öhm... megzavartam valamit? - kérdezte pirultan.
Rap Mon ott fekszik rajtam... az ágyon... és mindketten felhőkölve ránéztünk... szegény Kookie, mit gondolhatott... pedig nem történt semmi.
- Ti meg akkor... most... együtt... vagytok? - kérdezte meglepődve - Jöttök kajálni?
Rap Mon-nal fogtuk egymás kezét, mikor mentünk, erre megszólalt Suga:
- Egyből a leader-rel kezdesz?
Az asztalnál kitört a röhögés, aztán mi is elkezdtünk nevetni. Aztán leültünk, majd Kookie-val váltottam egy pár szót, míg a leader Suga-val beszélt. Sokat nevettünk, közben Jin-nel is beszéltem... tök jó fej. Jimin meg folyton csak engem méregetett és perverzen mosolygott... ki tudja, mi járhatott a fejébe.

// 2 nap múlva //
Este van... épp tusolok... gondolkozok... már kicsit álmos vagyok.
      Mikor kinyitottam az ajtót, Nam Joon ott várt:
- Hiányoztál - mondta
- Dehát csak 5 percet voltam bent. - mondtam meglepve
- Tudom, de öt perc is sok nélküled. 
- Hogy fogod kibírni az estét, ha ez sok?
- Úgy, hogy veled alszok. - ezzel felkapott és bevitt a szobámba
Mikor letett az ágyra, fölémhajolt, majd megcsókolt. Levette a pólóját, én is az enyémet, mire benyitott Suga:
- Hát már itt tartotok?
- Most komolyan Suga, leskelődsz? - kérdezte lazán a felettem lévő.
- Inkább gyere aludni, holnap próba.

// Jungkook POV //
Suga és Rap Monster, ma este furán mentek be a szobájukba. Nam Joon mérgesnek tűnt, míg YooGi nevetett.
Nem érzem túl jól magam, ugyanis egyrész Chloe összejött Rap Mon-nal, másrészt pedig, kicsit lázas vagyok. De ha Chloe-ra gondolok, sokkal jobban érzem magam, csak egy valami bánt: Nem engem szeret. De ez ellen nem tudok mit tenni... várjunk csak! Én vagyok a bias-a, és ha megkérdezném... Á hagyjuk! Nam Joon-t szereti. De holnap hamarabb felkelek és viszek neki forró csokit. Így tudunk is váltani pár szót. Huh, ez jó ötlet!

// Reggel //
Jó reggelt! - állítottam be Chloe szobájába a finomsággal.
    A lány sehol... De vajon hol lehet?
Lépteket hallok... a fürdőszobából jön... majd benyit:
- Kookie? - kérdezte meglepődve mire megfordultam:
- Szia... Chloe... hoztam forró csokit. - mondtam zavaromban
- Köszi! - mondta azzal elvette a bögrét.
- Hogy-hogy ilyen hamar felkeltél? - kérdeztem
- Hallottam, hogy ma táncpróbára mentek, és hamarabb keltek. Gondoltam viszek nektek reggelit... Amúgy     a többiek ébren vannak már?
- Még nem, én csak azért keltem fel, hogy hozzak neked forró csokit.
- Jajj, de aranyos vagy! - nyomott egy puszit az arcomra - Te lázas vagy? Nem mehetsz így próbálni! Itthon      kell maradnod!
- WOW! De gondoskodó itt valaki! - Húztam fel szemöldököm.
      Miután a többiek elmentek, Chloe visszafektetett az ágyba, majd hozott egy jó nagy bögre gyógy teát.
- Köszönöm! - nyitottam ki szemeim
- Hozok egy lázmérőt, addig idd meg a teát! - majd megmérte a lázam - 38 fok...
Őszintén szólva, élveztem, hogy gondos és be-be járkál hozzám.
- Sokat napoztál? Nem fáj a fejed? Nincs hányingered? - tette fel kérdéseit
- Nem. De azért, köszi, hogy gondoskodsz rólam.
- Ez már csak természetes! - pirult el (ami nekem nagyon tetszett)
Úgy látom tetszek neki. Rá kéne vennem, hogy megcsókoljon, de hogyan?
- Chloe! Valami belement a szemembe! - törölgettem bal szemem
- Várj! - hajolt arcomhoz
Ez az! Ez a megfelelő pozíció! Kezeimet arcára simítottam, majd ajkaim gyengéden övéhez érintettem, de gyorsan elhúzódott.
- Kookie, ez elég szar próbálkozás volt! - nevette el magát.

2014. június 7., szombat

1. rész - Az új hely





// A taxiban //
A maknae egész úton hozzám se szólt, csak néha-néha rám nézett, de ahogy ránéztem, elkapta a fejét. Szinte hihetetlen, hogy pont Kookie-val fogok együtt lakni... pont a biasommal. Örülök és ideges is vagyok egyszerre. Nem szól semmit... pedig azt hittem volna, hogy sokat fog beszélni.
                Már több mint fél órája ülünk a kocsiban, nem merem megszólitani. A szívem őrült ütembe kalapál, nem bírok lenyugodni.
- Tudsz koreaiul? - kérdezte félénken (persze angolul)
- Nem. - feleltem halkan
- Hú... Rap Mon-nak nehéz dolga lesz veled.
Hirtelen nem is értettem, hogy jön ide Rap Mon.
Az út további részén már nem beszéltünk. Kookie csak bámult ki a fejéből, míg én nem tudtam tekintetem levenni róla.
- Megérkeztünk! - szólt a maknae
   
               Beléptünk az ajtón: ott volt az egész BTS. Kicsit megilletődtem, mikor megláttam őket... hm... mostmár értem, hogy miért mondta anya a "meglepetés" szót. Nem is tudtam, hogy anya tudja, hogy szeretem a Bangtan Boys-t.
- Sziasztok! - mondtam bizonytalanul (angolul)
- Szia! - hajoltak meg egyszerre
- Tudsz koreaiul? - kérdezte Rap Mon angolul.
- Nem sosem tanultam... - süllyedtem el szégyenemben.
- Húha... nehéz dolgom lesz veled! - mondta Nam Joon egy nagy sóhajtás kíséretében - Gyere, megmutatom neked a házat. Közben mesélek a többiekről.
V közben csak nézett miközben beszélgettünk, mire Rap Mon megszólalt:
- Bocsi V-ért, csak egy kukkot sem tud angolul.
        Miután megmutatta az összes szobát, jött az enyém, ahol végül letelepedtünk. Ekkor Jungkook benyitott, és elkezdett valamit mondani persze koreaiul, amiből semmit sem értettem. Ám Nam Joon látta hogy nem értem, ezért lefordította:
- Jungkook csak azt akarta mondtani, hogy üdvözöl itt téged és hogy sok szeretettel vártunk.
// este //
Kb este kilenc körül van az idő... a csapat összegyűlt a dorm-ban. Sajna nem értettem (még mindig) , hogy mit beszélnek... őszintén szólva kicsit unatkoztam közben. Majd végre Rap Monster megszólalt angolul, mire felkaptam a fejem :
- Holnap elkezdelek koreaiul tanítani.
- Oké. - feleltem álmosan
- Álmos vagy?
- Egy kicsit.
- Akkor menj nyugodtan. Tudod hol van a fürdőszoba... ugye?
- Ahan...
- Akkor jó éjt! - azzal nyomott egy puszit az arcomra, mire mindenki ránk nézett, amitől zavarba jöttem.
- Jó éjt! - mondtam, azzal elmentem.
// Reggel //
- Jó reggelt! - ébresztett V egy csésze forró csokival a kezében
- Köszi - vettem el a finomságot
Sajnos nem értettük egymást, így inkább kiment.
A fiúk elmentek táncpróbára, így ott maradtam egyedül, úgy gondoltam, kitakarítok.
// 1-2 óra múlva //
A fiúk visszaértek:
- Chloe, hol vagy? - kérdezte a Leader.
- Fent vagyok a szobámban!
Mire kimondtam, ő már ott állt mellettem:
- Kezdhetjük?
- Mit is??? - kérdeztem bizonytalanul
- Hát a tanulást! Tudod amit tegnap megbeszéltünk.
- Ó... öhm... hát persze!
Nagyon sokat tanultak ezalatt a 2 óra alatt, így Rap Mon idehívta Jugkook-ot , hogy vele gyakoroljak.

2014. június 4., szerda

Bevezető


A nevem Chloe Parker.  18 éves. Londonban lakom. Cserediák vagyok.
    Holnap indul a gépem 14:30-kor. Megyek Dél-Koreába... csak egy baj van... Sem írni, sem beszélni, sem olvasni nem tudok koreaiul.
          Szöul-ba fogok utazni egyes-egyedül. Kíváncsi vagyok milyen családhoz fogok kerülni.

// Másnap //
- Chloe, ébresztő! Már 10 óra van! - ébresztett anyukám, miközben egy csésze forró kávé gőzölgött a kezében.
Beleszagoltam a levegőbe, ami olyan isteni volt, mint mikor valaki puszedlit süt. Hirtelen összeszaladt a nyál a számban, mikor megláttam anya kezében három puszedlit.
- Köszönöm. - azzal elvettem a kávét és a puszedlit.

Délután fél kettő... nagyon izgulok. Egyrészt: elsőre fogok repülőn ülni, mellesleg egyedül. Másrészt: egy idegen országba utazok, ahol nem ismerek senkit és még a nyelvüket sem beszélem. Harmadrészt: hova kerülök majd, és miért, pont augusztus elején kell odamenni???
Vajon milyen családom lesz? Kedvesek lesznek velem? Milyen suliba fogok menni?
NAGYON, NAGYON IZGULOK!!!!!! Már csak egy órám van a felszállásig, lassan el kell indulnom. Az összes cuccom össze van csomagolva... legszívesebben az egész házat anyáékkal együtt elvinném, de nem lehet... búcsút kell vennem tőlük (legalább is egy időre). Úgy fognak hiányozni!
- Chloe, itt van a taxi! - erre nem feleltem semmit - Chloe drágám!
- Igen? - kérdeztem félénken, mintha az előbbit nem hallottam volna.
- Megjött a taxi... - mondta anya sírástól elcsukló hangon, majd megölelt - Menj drágám, itt a bőröndöd. És ne feledd, ha megérkezel, mosolyogj! Ez kötelező! - majd könnyes szemekkel újra megölelt - Szeretlek! - mondta halkan. - Sajnálom, hogy apádtól nem búcsúzhatsz el, mert muszáj dolgoznia.
Ettől a mondattól majd megszakadt a szívem, mert apától úgy váltam el, hogy veszekedtünk. Egy könnycsepp gördült arcomon.
- Ne sírj! - törölte le könnyes arcomat - Tudja, hogy szereted és ő is szeret téged, ne aggódj! Mostmár menj! Szeretlek! - puszilt meg.
Ezzel kiléptem az ajtón, majd a kertkapun.Nem mertem visszanézni, mert attól féltem, elbőgöm magam.
- A reptérre. - mondtam határozottan a sofőrnek.
Kinéztem az ablakon, hogy csak egyszer, csak mégegyszer lássam anyát, ekkor intett nekem, én pedig vissza. Mégegy könnycsepp... meg mégegy...
          A Repülő felszállt... elhagyta a talajt, én pedig itt ülök egy kényelmes székbe... Hányinger kerülget... annyira féltem, hogy hagytam, hogy az előbb említett kellemetlen dolog eluralkodjon rajtam...

// 5-6 óra múlva //
- Kedves utasaink - szólt a stewardess - kérem szálljanak le, megérkeztünk - erre a mondatra megállt egy pillanatra a szívem. Megérkeztem... nincs semmi baj... csakhogy most merre tovább?
              Hirtelen megláttam jungkook-ot (a bias-om). Elkezdett felém jönni... A szívem ismételten megállt egy pillanatra... Rámmosolygott... majd én is rá...
- Öhm... Hello! - nyögte ki angolul.